* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 125.11 KB | |
| 2008-05-06 10:44:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  799 | 4749 | Rövid leírás | Teljes leírás (9.09 KB) | Gelse - Ki kicsoda Zala megyében 1996 345-347old. A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: GELSE Gelse, a jellegzetes sza-lagtelkes úti falu Nagy-kanizsától 17 kilomé-terre északra fekszik. A falu az Árpád-kor óta la-kott település, első ok-leveles említése 1280 körül: Guelse. Magyar helységnév, akár a Gel-lért vagy Gellén (Kilián) név becéző képzős szár-mazékából, akár a szláv Golesza személynévből magyaros névadással. A gelsei föld a középkorban várszolgáké lehetett, mert "1268-ban - írja Holub József a Zala megye története a középkorban című köny-vében - Ukk határjárásban hosszútóti és gelsei várszolgák említtetnek, 1284-ben pedig IV. László Gelse várföldet a Tomaj nembeli Tiba comesnek adományozta". Arra is bő- ven találunk bizonyítékot, hogy a korai időszakban nemesember élt ezen a vidéken. V. István például 1270-ben uralkodói hálából emelte a nemesek sorába azt a Kisgelsei (Andronicus fia) Domokost, aki "a zalai várszolgáktól származott, s aki nagy szolgála- tot tett neki, amikor szülői üldöztetése elől Feketehalom várába menekült". Az Anjouk korában nagyobb egyházas hely lehetett ("1329-ben a pécsi káptalan jelenti V. Károlyinak, hogy Vörös Bárd mestert beiktatta Gelse, zalai váriold, Lak és berzence birtokába, amelyek magszakadás folytán szálltak a királyra"), a török időkben azonban elhagyták lakói. A török támadások az 1540-es évektől fenyegették a falut. A legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában. A magyar csapatok vezére Zrínyi György volt. Ebből a korból maradt ránk a falu tör-ténetéhez kapcsolódó legismertebb legenda: a hét ördög mondakör. Gelse a XVIII. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1 786-ban (a köz-ség régi temploma helyére) épített új, Sarlós Bol-dogasszony későbarokk templom, amely Gelse legrégibb műemlék jellegű épületének tekinthető. Szentélyének mennyezetén freskó látható: Mária megkoronázása, a sarkokban a négy evangélista. Dorffmeister egyik tanítványának müve lehet, 1790 tájáról (Zala megye műemlékei). Más műemlékek a faluban nincsenek, ám az utak mellett a határban több kőkereszt is látható, ezek a népi vallásosság értékes, ám egyre gyakrabban megrongált darabjai. Talán a legszebb kereszt a templomkertben található, ez az Egyesült Álla-mokba kivándorolt gelseiek adománya. A templomkertben van az I. és a II. világháború ál- dozatainak emelt emlékmű is. A község a XIX. század végén, a XX. század elején érte el fejlődésének csúcsát. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari te-vékenység folyt. A XX. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Je-lentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az ipa-ros és a kereskedő réteg. Az ötvenes években a mezőgazdaság kollektivizálása során elkezdték a fa-luban a termelőszövetkezet szervezését, ezzel együtt leépítették a még megmaradt ipart, a gőzmalmot, a fűrészt... |
