Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
125.11 KB
2008-05-06 10:44:22
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
285
2184
Rövid leírás | Teljes leírás (9.09 KB)

Gelse - Ki kicsoda Zala megyében 1996 345-347old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864

A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

GELSE


Gelse, a jellegzetes sza-lagtelkes úti falu Nagy-kanizsától 17 kilomé-terre északra fekszik. A falu az Árpád-kor óta la-kott település, első ok-leveles említése 1280 körül: Guelse. Magyar helységnév, akár a Gel-lért vagy Gellén (Kilián) név becéző képzős szár-mazékából, akár a szláv Golesza személynévből magyaros névadással. A gelsei föld a középkorban várszolgáké lehetett,
mert "1268-ban - írja Holub József a Zala megye története a középkorban című köny-vében - Ukk határjárásban hosszútóti és gelsei várszolgák említtetnek, 1284-ben pedig
IV. László Gelse várföldet a Tomaj nembeli Tiba comesnek adományozta". Arra is bő-
ven találunk bizonyítékot, hogy a korai időszakban nemesember élt ezen a vidéken. V.
István például 1270-ben uralkodói hálából emelte a nemesek sorába azt a Kisgelsei
(Andronicus fia) Domokost, aki "a zalai várszolgáktól származott, s aki nagy szolgála-
tot tett neki, amikor szülői üldöztetése elől Feketehalom várába menekült".
Az Anjouk korában nagyobb egyházas hely lehetett ("1329-ben a pécsi káptalan jelenti
V. Károlyinak, hogy Vörös Bárd mestert beiktatta Gelse, zalai váriold, Lak és berzence
birtokába, amelyek magszakadás folytán szálltak a királyra"), a török időkben azonban

elhagyták lakói. A török támadások az 1540-es évektől fenyegették a falut. A legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában. A magyar csapatok vezére Zrínyi György volt. Ebből a korból maradt ránk a falu tör-ténetéhez kapcsolódó legismertebb legenda: a hét ördög mondakör.
Gelse a XVIII. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1 786-ban (a köz-ség régi temploma helyére) épített új, Sarlós Bol-dogasszony későbarokk templom, amely Gelse legrégibb műemlék jellegű épületének tekinthető. Szentélyének mennyezetén freskó látható: Mária megkoronázása, a sarkokban a négy evangélista. Dorffmeister egyik tanítványának müve lehet, 1790 tájáról (Zala megye műemlékei). Más műemlékek a faluban nincsenek, ám az utak mellett a határban több kőkereszt is látható, ezek a népi vallásosság értékes, ám egyre gyakrabban megrongált darabjai. Talán a legszebb kereszt a templomkertben található, ez az Egyesült Álla-mokba kivándorolt gelseiek adománya. A templomkertben van az I. és a II. világháború ál- dozatainak emelt emlékmű is.

A község a XIX. század végén, a XX. század elején érte el fejlődésének csúcsát. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari te-vékenység folyt. A XX. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Je-lentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az ipa-ros és a kereskedő réteg.
Az ötvenes években a mezőgazdaság kollektivizálása során elkezdték a fa-luban a termelőszövetkezet szervezését, ezzel együtt leépítették a még megmaradt ipart, a gőzmalmot, a fűrészt...