Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Gelse szellemi értékei



Az Új magyar lexikon szerint Gelse már I. István idejében létezett.
Tehát a falu az Árpád-kor óta lakott település, első okleveles említése 1280 körül: Guelse. Magyar helységnév, akár a Gel-lért vagy Gellén (Kilián) név becéző képzős származékából, akár a szláv Golesza személynévből származik magyaros névadással.
Más magyarázat szerint a Gelse helynév szláv jövevényszó, tövében a 'csupasz, meztelen, tar' rejlik.
A gelsei föld a középkorban várszolgáké lehetett, mert "1268-ban - írja Holub József a Zala megye története a középkorban című könyvének III.kötetében - Ukk határjárásban hosszútóti és gelsei várszolgák említtetnek, 1284-ben pedig IV. László Gelse várföldet a Tomaj nembeli Tiba comesnek adományozta".
A török támadások az 1540-es évektől fenyegették a falut.
A török korból sok tárgyi emlék került elő, egyes feltételezések szerint ekkor Gelsének vára is volt, melynek parancsnoka – a szájhagyomány alapján – Ördögh kapitány. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy heten vannak, mint a gelsei ördögök.
Gelse a XVIII. században népesedett be újra. Ebben az időszakban épült a templom. A község a XIX. század végén, a XX. század elején érte el fejlődésének csúcsát. A két világháború sok véráldozatot követelt. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg. Az ötvenes években TSZ szervezés zajlott. 1970-től 20 évig körzetközpont volt a falu.

A falu híres szülötte az 1875-ben született Landler Jenő a munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja.

Gelse ma már teljes infrastruktúrával ellátott település. /ivóvíz, szennyvízcsatorna-hálózat, "földgáz", telefon, portalanított utak, minden utcában kiépített járda", kábel TV, háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, posta, körjegyzőség, óvoda, általános iskola 300 adagos főzőkonyhával, 800 m2-es tornacsarnokkal, 14 ezer kötetes könyvtár, kistérségi információs központ, 4 élelmiszer jellegű vegyesbolt, presszó, fagyizó, stb./
2001-ben adták az új, modern iskolát és az óvodát is ezidőtájt újították fel.
Átadásra került a Petőfi Sándor emlékkönyvtár, melynek falán a költőt ábrázoló dombormű látható.
Hagyományőrző program és idegenfogalmat vonzó számos rendezvény van a faluban (helytörténeti kiállítás, szüreti falunap, megyei díjugrató verseny, várjátékok). A településhez közeli Szoros hegyen kontyos, nádfedeles pincék tövében megpihenhet a vendég és gyönyörködhet a táj szépségében, melyet az Öreghegyi panoráma nyújt.

Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 1647, 1920-ban 1745 magyar lakosa volt a községnek, illetve ekkoriban volt vasútállomása, postahivatala és távírdája is.
Az Új magyar lexikonból tudjuk, hogy 1960-ban 1730-an lakták a falut,a lakosság bor és cukorrépa termeléssel foglalkozott és malom is volt a településen.
A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 1291 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig már 1202 (2% cigány) lakosa volt Gelsének.
A falu történetéről az 1996-os és 2000-es Ki kicsoda Zala megyében? összefoglalói jól összegzik az ismereteket.
1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték. Gelse település is szerepel a könyvben.

A Zalai Közlöny különböző számaiban a településről írt cikkek között csemegézhetünk.

Bővebb információhoz jutunk még a település régi és új honlapján.

További érdekességeket tematikus linktárunkban találhat.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
bognarcsilla(kukuc)nagykar(ponthu)
Bognár Csilla
 
/1