Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
106.36 KB
2008-01-15 12:39:17
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
299
1925
Rövid leírás | Teljes leírás (19.96 KB)

A cikk a következő könyvből származik (148-150. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosságszáma: 1312 fő
GELSE
Belterület: 155 ha
GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8774 Gelse, Kossuth Lajos u. 20. Telefon/fax: (93) 360-001,360-379

Külterület: 1874 ha



r BASIC INFORMATION

Római katolikus templom
• II lies 17 km írom Nagykanizsa. Its
railway station was buill in the 1870
s. The name of the setllement was
mentioned as early as 1226 in the
form oí Gelse. The area has been
settled since the earliest times. In
the 13 th century Gelse belonged to
the tort of Zala. During the Anjou
reign it was a settlement with a
church. Somé finds date back to the
Turkish times.
• By 1770 the settlement was densely
populated. The inhabitants were
mainly invoIved in growing rye,
wheat and corn. The reál develop-
ment of the area started at the end
of 19 th and at the beginning of 20
th century when the railway line
building started. A few people work
in the factories of Nagykanizsa or
work for different industrial firms or
in service industry. Still a very im-
portant role is devoted to agrieul-
ture (wine - growing). Apart from a
few craftsmen there is no consider-
able industrial activity in Gelse.

Gelse Nagykanizsától északra 17 kilométerre, a Nagykanizsa-pacsai országút két oldalán fekszik. Vasútállomása az 1870-es évektől van. Határában a keletre elterülő szőlőhegyek dombosak, nyugat felé az észak-déli irányban végigfolyó Principáliscsatorna völgy sík, lapályos; ez a terület a 18. századtól mindinkább lecsapolt, egykor a hatalmas kanizsai berek része volt. Maga a község is mélyen helyezkedik el, így a magas talajvíz gyakran a pincékig elér.
Történelme
A falu első írásos említése az 1226-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos. Később megjelent a Kyus Gelse (1270.), a Gelsa (1320.) és 1786-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre. A település már régi időktől fogva lakott hely, a XIII. században a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Később mellette vagy részeként sokszor szerepelt Kisgelse helység is. 1270-ben V. István Kisgelsei Andronicus fia Domokost a nemesek közé emelte, mert nagy szolgálatokat tett neki, amikor szülei üldöztetése elől Feketehalom várába menekült. 1284-ben IV. László Gelse várföldet a Tomaj nembeli Tiba comesnek adományozta.
Az Anjouk korában nagyobb egyházas hely lehetett, mivel felvették a pápai tizedjegyzékbe. 1329-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. 1334-ben Tamás nevű papját említik a források. 1388-ban Mária királynő - majd Zsigmond - a Kanizsai családnak adományozta.
1433-ban a Szent László tiszteletére emelt plébániaegyházáról olvashatunk...